Vakság

Különös kór terjed a városban: először egy autóját vezető férfi veszti el látását, majd sorban mindenki, aki csak kapcsolatba kerül vele; az autótolvaj, aki hazaviszi, a szemorvos, aki megvizsgálja, a prostituált, aki véletlenül mellette ül a rendelőben... Az elharapódzó járványt, úgy látszik, nem lehet megállítani, hiába zárják szigorú katonai őrizet mellett egy ódon elmegyógyintézetbe az első vakokat, a rejtélyes "fehér kór" tovább szedi áldozatait. A vesztegzár embertelen körülményei közé kényszerített férfiak és nők saját vakságuknak, az ismeretlen környezetnek, a hatóságok kapkodásának, de még inkább az egyre jobban elszabaduló indulatoknak, az éhségnek, a mocsoknak és a szexuális megaláztatásnak kiszolgáltatva lassan kivetkőznek emberi mivoltukból, s amikor végre kiszabadulnak a karanténból, egy animális szintre süllyedt társadalomba térnek vissza. José Saramago a jelenkori portugál irodalom legjelentősebb alakja, akinek neve évek óta szerepel a lehetséges irodalmi Nobel-díjasok listáján. Eddig négy, a portugál nemzet sorskérdéseivel foglalkozó regénye jelent meg magyarul. A Vakság megdöbbentő képsorai egyetemesebb kérdéseket vetnek fel: apokaliptikus erővel figyelmeztetik az ezredvég emberiségét azokra a szörnyűségekre, amelyeket elvakultságával zúdít önmagára és a világra.