Rosszfiúk világforradalma : az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története

'A ​"dicsőséges 133 nap' a mai negyveneseknek még magolandó tananyag volt, de 1990 után mindenki elfelejtette. A proletárdiktatúra emléke azonban nem hullott ki teljesen az emlékezetből. Bár az állami szintre emelt terror igazából anarchiába fúlt, a vörös-, majd a rákövetkező fehérterror gyilkosságainak emléke azóta is kísérti és mélységesen megosztja a magyar társadalmat. Az elátkozott köztársaság című nagy sikerű kötete után Hatos Pál ezúttal arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be 1919 tavaszának és nyarának lázas időszakát. Miért és kiket hódított meg a kommunizmus a háborúvesztés utáni hónapokban? Miért írt Tóth Árpád ódát a Vörös Istenhez, s mennyi pénzt vett fel az ellenforradalom későbbi prófétája, Szabó Dezső a kommunista rendszer végóráiban? Puccs volt vagy forradalom, ami 1919. március 21-én történt? Mit jelentett a magyar társadalom bolsevizálódása? Ideológia volt vagy utópia, netán messiásváró vallási mozgalom esetleg a háború utáni éhségtől és nyomortól gyötört társadalom hiányállapotának kifejeződése? A Tanácsköztársaság korából szóló forrásaink arról tanúskodnak, hogy a proletárdiktatúra minden volt, csak nem monolit hatalmi rendszer. Marx híres megállapítása szerint minden történelmi esemény kétszer fordul elő a történelemben, egyszer tragédia, másodszor komédia formájában. A kommunizmus magyarországi történetével máshogy történt, a rövid véres, mégis komikus első felvonást harminc évvel később követte a nagy tragédia." 1. „MAGYAR, ZSIDÓ ÉS KOMMUNISTA” – KÖZELÍTÉSEK EGY LEHETETLEN TÖRTÉNETHEZ 2. LEFAGYÁS – A MAGYAR TÖRTÉNELEM 1918 ŐSZE ÉS 1919 TAVASZA KÖZÖTT A háborús vereség politikai következményei „...forradalmat akarunk, olyat, amilyent az oroszok csináltak.” A bolsevizmus korai története Magyarországon „Kunné, három hét múlva megdöglünk, de együtt.” Mi történt 1919. március 21-én? „Károlyi úgy járt, mint a megcsalt férj.” A népköztársasági rendszer utolsó kormányülése 3. „SILÁNY LISTA”? – A FORRADALMI KORMÁNYZÓTANÁCS MEGALAKÍTÁSA 4. „MEGBÍZHATÓ FORRADALMÁR CSAK ZSIDÓ TUD LENNI”? – A „ZSIDÓURALOM” LEGENDÁJA 5. „A SZOVJETOROSZ KATONÁK MAGYARORSZÁG HATÁRÁN ÁLLNAK!” – A VILÁGFORRADALMI POLITIKA DILEMMÁI 6. „BUDAPEST MUNKÁSTANÁCSA MA AZ EGÉSZ VILÁGÉ” – VÁLASZTÁS ÉS LEGITIMÁCIÓ A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGBAN 7. „MIMIKRI ÉLET” – POLGÁR A PROLETÁRDIKTATÚRÁBAN 8. „JÓ ÉRZÉS NEM DOLGOZNI” – A MUNKÁSURALOM SZÍNE ÉS VISSZÁJA 9. „MINDENKI FÖLDET ÉS PÁLINKÁT KÖVETEL” – A BOLSEVIZMUS FOGADTATÁSA VIDÉKEN „Meghalt az alkohol.” A szesztilalom kacskaringós útja a proletárfröccsig „A falu ellenünk van...” A Tanácsköztársaság és a paraszti világ földrajza 10. „A KÖLTÉSZET ÚTJA A KOMMUNISTA ÁLLAMBAN NYÍLEGYENES” – ÉRTELMISÉG ÉS PROLETÁRDIKTATÚRA 11. „CSAK AZ VAN, AMI LEHET?” – A PROLETÁRDIKTATÚRA METAFIZIKAI FORRADALMAI „A szerelemgyerekek a legerősebbek.” Házasságjog és „fajtisztaság” a proletárdiktatúrában „Elfelejtsük azt, amit eddig tudtunk...” Az oktatás és a kultúra képzetei 1919-ben „Bízunk a világmegváltás napjában!” Vallás és vallásüldözés a proletárdiktatúrában 12. „...A BOLSEVIK HÜLYESÉGHEZ KÉPEST, ÖNÖK, URAIM, A NYUGATI CIVILIZÁCIÓT HOZZÁK EL” – A ROMÁN TÁMADÁS ÉS A TISZÁNTÚL MEGSZÁLLÁSA 1919 ÁPRILISÁBAN 13. „TUDOD-E, MI A KOMMUNIZMUS?” – A VÖRÖSTERROR 14. „MAGYAROK, ELŐŐŐRE!” – VÖRÖS HÁBORÚ A FELVIDÉKEN 15. „ÉLJEN A SZOCIÁLDEMOKRÁCIA, ÉLJEN AZ ELLENFORRADALOM!” – A PROLETÁRDIKTATÚRA ELLENI MÁJUS–JÚNIUSI FELKELÉSEK 16. „GYENGE A SZOVJET?” – HOGYAN LETT A GYŐZTES VÖRÖS HÁBORÚ DIADALA A VÉG KEZDETE? 17. „KUN ELVTÁRSNAK JELENTEM, NEM HARCOLUNK TOVÁBB!” – A TISZÁNTÚLI HADJÁRAT ÉS A PROLETÁRDIKTATÚRA BUKÁSA 18. SZEMET SZEMÉRT? – EPILÓGUS 19. BIBLIOGRÁFIAI JEGYZET ÉS AJÁNLÓ A kötetben felhasznált kéziratos források lelőhelyei Forráskiadványok Válogatott bibliográfia Megjegyzések A "dicsőséges 133 nap" a mai negyveneseknek még magolandó tananyag volt, de 1990 után mindenki elfelejtette. A proletárdiktatúra emléke azonban nem hullott ki teljesen az emlékezetből. Bár az állami szintre emelt terror anarchiába fúlt, a vörös-, majd a rákövetkező fehérterror gyilkosságainak emléke azóta is kísérti és mélységesen megosztja a magyar társadalmat. Az elátkozott köztársaság című nagy sikerű kötete után Hatós Pál ezúttal arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be 1919 tavaszának és nyarának lázas időszakát. Miért és kiket hódított meg a kommunizmus a háborúvesztés utáni hónapokban? Puccs volt, vagy forradalom, ami 1919. március 21-én történt? Mit jelentett a magyar társadalom bolsevizálódása? Ideológia volt, vagy utópia, netán messiásváró vallási mozgalom, esetleg a háború utáni éhségtől és nyomortól gyötört társadalom hiányállapotának kifejeződése? Vagy egyszerűen az éhező város bosszúja az élelemkészleteit rejtegető vidéki kisgazda-társadalommal szemben? Volt-e realitása a megszálló románok és csehek kiűzésének a vörös zászló alatt? A Tanácsköztársaság koráról szóló forrásaink arról tanúskodnak, hogy a proletárdiktatúra minden volt, csak nem monolit hatalmi rendszer. Marx szerint minden történelmi esemény kétszer fordul elő a történelemben, egyszer tragédia, másodszor bohózat formájában. A kommunizmus magyarországi történetével máshogy történt, a rövid véres, mégis komikus első felvonást harminc évvel később követte a nagy tragédia