Meghalnék érted és más elveszett történetek

Scott ​Fitzgerald 'elveszett', vagyis jobbára asztalfiókban maradt történetei a szerzőtől megszokott verőfény helyett inkább félárnyékban mutatják be a huszadik század eleji Amerika és Hollywood lüktető, eleven világát. Csakúgy, mint regényeiben, Fitzgerald ezekben a novellákban is varázslatos eleganciával, néhány mondattal vagy filmbe illő, pergő párbeszédekkel egész élettörténeteket képes felvázolni: drogfüggő filmsztárok, megesett lányok, a tőzsdekrachba beleőrült egykori bankárok, botrányba keveredett élsportolók és boldogtalan házaspárok sorsán keresztül válik láthatóvá, mivé lett a csillogó jazzkorszak káprázata a másnapos évtizedekben. A szövegek többsége éppen ezért maradt kiadatlan, hiszen a korabeli magazinszerkesztők jól tudták, hogy a népszerűsége csúcsán lévő Fitzgeraldtól nem a tabutémák feszegetését, a társadalmi problémákkal való fájdalmas szembenézést várják az olvasók. Az amerikai irodalom nagy klasszikusának kiadatlan novellái 2017 tavaszán jelentek meg hatalmas várakozás közepette az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. F. Scott Fitzgerald 1896-ban született Minnesotában. Egyetemi tanulmányait félbeszakította, hogy harcolhasson az első világháborúban. 1920-ban jelent meg elsöprő sikerű első regénye, Az Édentől messze, majd ugyanebben az évben vette el Zelda Sayre-t. Egy gyermekük született; házasságuk viharai ellenére együtt maradtak, amíg Zelda elmegyógyintézetbe nem került 1932-ben. Fitzgerald 1925-ben publikálta fő művét, A nagy Gatsbyt. Mivel kicsapongó életmódja miatt állandóan anyagi gondokkal küzdött, rendszeresen közölt novellákat is előkelő amerikai magazinokban, a 30-as évek második felében pedig Hollywoodban próbált boldogulni forgatókönyvíróként. Az amerikai írók 'elveszett nemzedéké'-nek tagja, a modernizmus egyik legfontosabb képviselője volt. Számos novelláskötete mellett négy regénye jelent meg. Az utolsó cézárt már nem tudta befejezni, 1940-ben elhunyt szívrohamban. A kötet szerkesztője, Anne Margaret Daniel irodalmat tanít New Yorkban, a New School Universityn. 1996 óta kutatja Fitzgeraldot és a modernizmust. A kötet fordítója, Dunajcsik Mátyás 1983-ban született Budapesten. Többek között Vladimir Nabokov, Alain Robbe-Grillet, Antoine de Saint-Exupéry, Oscar Wilde műveit ültette át magyarra. Két saját novelláskötet és egy ifjúsági regény szerzője. Eredeti cím: I'd Die for You And Other Lost Stories "Ezek a történetek a válságokról és válásokról, munkás mindennapokról és magányos éjszakákról szólnak; éles eszű fiatalokról, akik se továbbtanulni, se munkát vállalni nem tudnak a nagy gazdasági világválság idején; az amerikai történelemről és annak háborúiról, borzalmairól és reményeiről; a szexről, amit csak utólag követ házasság - vagy utána sem; és New York City sugárzó, vad vitalitásáról és keserves szegénységéről, a helyről, amelyet Fitzgerald olyan mélyen értett és szeretett, minden lehetőségével, felszínességével és rondaságával együtt" - olvashatjuk a kötet összeállítójának előszavában. Számos történetnek van önéletrajzi alapja is: egészen biztos például, hogy felesége, Zelda kórházi megpróbáltatásai ihlették azokat a novellákat (Rémálom; Különben mi lesz; Forgószél), melynek főszereplői orvosok és ápolónők, míg a kötet-címadó Meghalnék érted azoknak a sötét napoknak állít emléket, amelyeket Fitzgerald az észak-karolinai hegyekben töltött, egészségügyi okokból (attól tartva, hogy kiújul fiatalkori tuberkulózisa). Más műveket a nők előtt megnyíló új élet- és karrierlehetőségek ihlettek (Köszönet a tűzért; Üdvözlet a lányoknak; Gracie a tengeren), vagy éppen Fitzgerald Hollywood romantikus történetsémáiból kívánt csúfot űzni (A ház asszonyai). Két elbeszélésben (Kesztyűs kézzel; Fogat fogért) kíméletlen vizsgálatnak veti alá az amerikai történelem egyik legvitatottabb időszakát, a polgárháborút, leszámolva a déli államokkal kapcsolatos mítoszokkal (mindez azért is érdekes, mert pont akkor, amikor ezek a novellák születtek, a szerző a déli államokat romantikus színben feltüntető Elfújta a szél szkript doktoraként is dolgozott). Az időrendben közölt tizennyolc novella után alapos jegyzetanyag zárja a kötetet Az amerikai írók "elveszett nemzedékének" egyik legismertebb tagja F. Scott Fitzgerald, aki viszonylag rövid életében rendkívül termékeny volt, elsősorban a novella műfajában. Első sikerei után valósággal ontotta magából az elbeszéléseket, melyeket sorra hoztak le az előkelő magazinok. Mindez jó kenyérkereseti lehetőség is volt az állandó pénzzavarban szenvedő írónak. Azonban leginkább azokat az írásokat közölték, amelyek megfeleltek annak a képnek, amelyek első nagy sikereit meghozták: amelyek az elit csillogó világát mutatták be. A szerkesztők a szokásos románcokat vártak tőle, gazdag lányoknak udvarló szegénylegényekről, féktelen partikról és rafinált "flapperekről": a jazzkorszak miniszoknyás, bubifrizurás, szabados életmódot élő lányairól, akik oly sok korai Fitzgerald-történet főszereplői. Fitzgerald azonban hamar megunta ezt a skatulyát, de próbálkozásai ellenére nem igen sikerült kitörnie belőle. Főleg a harmincas évek elejétől kezdve sorra írt olyan novellákat, amelyek a tőle megszokott verőfény helyett inkább félárnyékban mutatták be a huszadik század eleji Amerika és Hollywood lüktető, eleven világát. Bár továbbra is varázslatos eleganciával, néhány mondattal vagy filmbe illő, pergő párbeszédekkel volt képes egész élettörténeteket felvázolni, a gyakran tabutémákat döntögető, a társadalmi problémákkal szembenéző írások a fiókban maradtak. Ezeket a nyomtatásban soha meg nem jelent novellákat gyűjtötte egybe Anne Margaret Daniel Fitzgerald-kutató, a hagyaték kezelőinek kérésére, hogy több mint száz évvel a szerző írói bemutatkozása után végre megjelenhessenek Széles körben ajánlható beszerzésre, nemcsak Fitzgerald-rajongóknak. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"