Magyarország függő fejlődése : függőség és felzárkózás globális történeti perspektívában

A könyv a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként. Célja, hogy visszahelyezze a gazdasági és politikai eseményeket a globális és történeti összefüggések közé, vagyis megmutassa, hogy a hazai események a világrendszer fejlődésének szerves részeként alakultak, de egyben formálták is a világtörténelmi folyamatokat. A globális elemzés a hosszú huszadik századot jellemző monopoltőkés hegemónia keletkezésével, nemzetköziesedésével, majd válságával kezdődik. Ennek a folyamatnak a körülményei határozták meg a háború utáni világgazdasági integrációt, és azon keresztül az államszocialista kelet-európai országok visszailleszkedését a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek keretében alakult ki Magyarországon az 1960-as évekre jellemző „hídmodell”, ami a külkereskedelmi szakosodás mellett a kádári kompromisszum belső társadalmi egyensúlyára épült. A rendszerváltáskori tulajdonreform körülményeit e hídmodell válsága határozta meg: míg a privatizációval a külföldi és belföldi tulajdonosi csoportoknak e válság során kialakuló viszonya intézményesült, a 2008-as világgazdasági válság olyan új helyzetet teremtett, amiben ez a viszony a külső integráció feltételeinek megváltozásával együtt tudott átalakulni. A 2010 utáni nemzeti tőkére alapozott rezsim saját hegemóniaépítésére tudja használni a tőkeképződést, ennek érdekében az állam egy új kiegyezést alakított ki a domináns német ipari tőke és a magyar nemzeti tőkésosztály között. Míg az előbbit az exportágazatokban, az utóbbit a belföldi szolgáltató szektorokban tőkésítette fel. A geopolitikai változásoknak köszönhetően a bővülő kínai és orosz tőkebefektetéseket is a hegemóniaépítésre használja. Azonban mint azt a könyv megmutatja, ez az átalakulás sem oldja fel a félperifériás függő fejlődést jellemző dilemmát a tőkéhez, fejlett technológiához és piacokhoz való hozzáférés és a tulajdon megtartása között. Borító Fülszöveg Címoldal Kolofon Tartalom Bevezető A fordista felhalmozási rezsim eredete A fordista felhalmozási rezsim kialakulása, nemzetköziesedése és válsága Az állam szerepe a fordizmusban A hadi keynesianizmus A fordizmus tőkéscsoportjai A globális fordizmus és az amerikai hegemónia kiépülése A fordista rezsimek variánsai: Németország, Japán és a Szovjetúnió A globális fordizmus és az amerikai hegemónia válsága A globális fordizmus válságának értelmezései Kínálatoldali strukturális ellentmondások Keresletoldali strukturális ellentmondások A válság nemzetközisedése Bretton Woods összeomlása és az új nemzetközi pénzügyi rendszer Financializáció és tőkefrakciók A nemzetközi tőkemozgások A globális értékláncok és a termelés flexibilizációja A periferikus fordizmus A reginális szabályozási övezetek Az európai regionális együttműködés kialakulása A GMU kialakulása: a monetáris integráció és a közös piac A válság utáni neomerkantilista kormányzás a GMU-ban A munkaerőpiaci integráció a neomerkantilista modellben A munkaügyi kapcsolatok rugalmasítása a posztfordista átalakulásban A neomerkantilista modell kelet-európai terjeszkedése A német járműipar magyarországi terjeszkedésének további hatásai A magyar beszállítók helyzete az értékláncokban A magyarországi tulajdonviszonyok a világgazdasági integrációban Tulajdonvákuum a hídmodellben Az államszocializmus tulajdonosi csoportjai Az állami vállalatok vezetői A második gazdaság informális hálózatai A külföldi tőke az államszocializmusban A spontán privatizáció és a rekombináns tulajdonforma (1988-1990) A külföldi vállalatok és a hazai menedzserek viszonya Az állami bankok feltőkésítése és privatizációja A politikai rendszerváltás A központosított privatizáció Ágazati különbségek a privatizációban A félperifáriás szakosodás ellentmondásai a Rába és az Ikarus privatizációjában A privatizáció hatása az értékláncon belüli szakosodásra A külföldi befektetők motivációi A privatizáció lelassulása Az uniós jogharmonizáció hatása a szabályozási módra A fizetésimérleg-problémák kiújulása A külső pénzügyi függőség felerősödése A magyar tőkések helyzete az új politikai osztályszövetségben A Fidesz-KDNP-kormányok törekvése a gazdasági és pénzügyi függőségek átalakítására A neomerkantilista modell megjelenése a magyar államapparátusban A magyar munkakerőpiac neomerkantilista átalakítása A nemzeti tőke megerősítése a belföldi szolgáltató szektorokban A bankrendszer újraszabályozásának okai Tőkekoncentráció a bankszektorban A nemzeti tőke szerepe a hegemóniaépítésben Az eladósodás új geopolitikája Összegzés Irodalomjegyzék Ábrák és táblázatok jegyzéke Kolofon A szerző Hátsó borító A könyv a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként. Célja, hogy visszahelyezze a gazdasági és politikai eseményeket a globális és történeti összefüggések közé, vagyis megmutassa, hogy a hazai események a világrendszer fejlődésének szerves részeként alakultak, de egyben formálták is a világtörténelmi folyamatokat. A globális elemzés a hosszú huszadik századot jellemző monopoltőkés hegemónia keletkezésével, nemzetköziesedésével, majd válságával kezdődik. Ennek a folyamatnak a körülményei határozták meg a háború utáni világgazdasági integrációt, és azon keresztül az államszocialista kelet-európai országok visszailleszkedését a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek keretében alakult ki Magyarországon az 1960-as évekre jellemző "hídmodell", ami a külkereskedelmi szakosodás mellett a kádári kompromisszum belső társadalmi egyensúlyára épült. A rendszerváltáskori tulajdonreform körülményeit e hídmodell válsága határozta meg: míg a privatizációval a külföldi és belföldi tulajdonosi csoportoknak e válság során kialakuló viszonya intézményesült, a 2008-as világgazdasági válság olyan új helyzetet teremtett, amiben ez a viszony a külső integráció feltételeinek megváltozásával együtt tudott átalakulni. A 2010 utáni nemzeti tőkére alapozott rezsim saját hegemóniaépítésére tudja használni a tőkeképződést, ennek érdekében az állam egy új kiegyezést alakított ki a domináns német ipari tőke és a magyar nemzeti tőkésosztály között. Míg az előbbit az exportágazatokban, az utóbbit a belföldi szolgáltató szektorokban tőkésítette fel. A geopolitikai változásoknak köszönhetően a bővülő kínai és orosz tőkebefektetéseket is a hegemóniaépítésre használja. Azonban mint azt a könyv megmutatja, ez az átalakulás sem oldja fel a félperifériás függő fejlődést jellemző dilemmát a tőkéhez, fejlett technológiához és piacokhoz való hozzáférés és a tulajdon megtartása között.--Back cover A knyv a magyar rendszervlts rksgt rtelmezi jra a vilgtrtnelmi folyamatok rszeknt. A clja, hogy visszahelyezze a gazdasgi s politikai esemnyeket a globlis s trtneti sszefggsek kz, vagyis hogy megmutassa, hogy a hazai esemnyek a vilgrendszer fejldsnek szerves rszeknt alakultak, de egyben formltk is a vilgtrtnelmi folyamatokat. A globlis elemzs a hossz huszadik szzadot jellemz monopoltks hegemnia keletkezsvel, nemzetkziesedsvel majd vlsgval kezddik. Ennek a folyamatnak a krlmnyei hatroztk meg a hbor utni vilggazdasgi integrcit, s azon keresztl az llamszocialista kelet-eurpai orszgok visszailleszkedst a nemzetkzi munkamegosztsba. Ennek keretben alakult ki Magyarorszgon az 1960-as vekre jellemz hdmodell, ami a klkereskedelmi szakosods mellett a kdri kompromisszum bels trsadalmi egyenslyra plt. A rendszervltskori tulajdonreform krlmnyeit e hdmodell vlsga hatrozta meg: mg a privatizcival a klfldi s belfldi tulajdonosi csoportoknak e vlsg sorn kialakul viszonya intzmnyeslt, a 2008-as vilggazdasgi vlsg olyan j helyzetet teremtett, amiben ez a viszony a kls integrci feltteleinek megvltozsval egytt tudott talakulni. A 2010 utni nemzeti tkre alapozott rezsim sajt hegemniaptsre tudja hasznlni a tkekpzdst, ennek rdekben az llam egy j kiegyezst alaktott ki a dominns nmet ipari tke s a magyar nemzeti tksosztly kztt. Mg az elbbit az exportgazatokban, az utbbit a belfldi szolgltat szektorokban tkstette fel. A geopolitikai vltozsoknak ksznheten a bvl knai s orosz tkebefektetseket is a hegemniaptsre hasznlja. Azonban mint azt a knyv megmutatja, ez az talakuls sem oldja fel a flperifris fgg fejldst jellemz dilemmt a tkhez, fejlett technolgihoz s piacokhoz val hozzfrs s a tulajdon megtartsa kztt.