Magyar idők a Felvidéken, 1938-1945 : az első bécsi döntés és következményei

Az 1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett első bécsi döntéssel Magyarország 11.927 négyzetkilométernyi területet, Szlovákia és Kárpátalja déli, főleg magyarok lakta határsávját kapta vissza Csehszlovákiától. A visszacsatolást követő ellentmondásokkal terhes időszak – a felvidéki „magyar idők” – mindezidáig nem lett rendesen kibeszélve, ráadásul a Felvidék történetének ezen viharos hat és fél esztendejéről igen keveset tudunk. Egyrészt azért, mert akik átélték az 1938–1945 közötti eseményeket, nem mondták, nem mondhatták el történeteiket, másrészt a történetírás – magyar és szlovák részről egyaránt – elfeledte a témát, a rendszerváltás előtt ugyanis egész egyszerűen nem volt divat foglalkozni vele. Többek között ezért számít SIMON ATTILA kiegyensúlyozott és alapos elemzése hiánypótló munkának. A szerző saját kutatásaira és a fellelhető szakirodalomra támaszkodva nyújt betekintést a Felvidék történetének e különös – és sok szempontból tragikus – időszakába, és bemutatja a társadalmat érintő viharos változásokat. Az élvezetes stílusban megírt tanulmányból megtudhatjuk milyen hatással volt a politika az átlagemberek mindennapjaira, és olyan érdekességekről is olvashatunk, hogy milyen akadályokat kellett leküzdeni a felvidéki focicsapatoknak, miután újra a magyar bajnokságban szerepelhettek, miként tervezte a „nyugdíjasok városává” alakítani Kassát a magyar kormányzat, és azt is, hogy milyen lett volna, ha kiszabadul a palackból a „felvidéki szellem”. 1. Előszó 5 2. Határeset 10 3. Csak álltunk és sírtunk 28 4. „A Felvidék nem vadászmező” 45 5. Az állam kenyere 65 6. A felvidéki szellem 78 7. A reform revíziója 88 8. Nem, nem, soha… 105 9. A nyugdíjasok városa 122 10. Új pályákon 141 11. Mózeshitű magyarok 153 12. Vissza a jövőbe 166 13. Források és szakirodalom 174 Jegyzetek 185 Térképek 192 2. világháború,Történelem,Felvidék Simon Attila, a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa több kötetében is foglalkozott már Csehszlovákia két világháború közötti történetével, kiemelten az 1938-39-es eseményekkel. Legújabb könyve az 1938. november 2-án született első bécsi döntést és következményeit vizsgálja, bemutatva egyben a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területek történetét egészen 1945-ig. A német és olasz közvetítéssel a bécsi Belvedere palotában született döntés következtében 11927 négyzetkilométernyi területet csatoltak vissza, zömmel a trianoni határmenti területeket, majd a zajos ünneplések után megkezdődtek a "felvidéki magyar idők". Ez a hat év azonban meglehetősen ellentmondásos időszak, ráadásul mind a magyar, mind a (cseh)szlovák történetírásban mind a mai napig kibeszéletlen. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a szerző, elsőként az előzményeket bemutatva, majd részletesen foglalkozik a döntés megszületésének - szintén ellentmondásos - körülményeivel. Bemutatja a bevonulás magyar és szlovák fogadtatását, a közigazgatás megszervezését, a magyar politikai élet kiteljesedését a Felvidéken, a kormánypártokon kívül a baloldali pártok és a nyilasok terjeszkedését, a kulturális hatásokat, a szlovák nemzetiségű telepesek elűzését és a magyarosító törekvéseket. Olyan érdekességekről is olvashatunk, hogy a politika miként próbálta a "nyugdíjasok városává" alakítani Kassát vagy hogy miként tértek vissza a felvidéki magyar sportklubok a magyarországi sportéletbe. Egy külön fejezet ismerteti a felvidéki "Mózeshitű magyarok" történetét, a zsidókérdés felvidéki "megoldásának" szomorú históriáját. A kötet jegyzetekkel és névmutatóval zárul. "www.kello.hu © minden jog fenntartva" Az 1938. november 2-n, a bcsi Belvedere palotban kihirdetett els bcsi dntssel Magyarorszg 11 927 ngyzetkilomternyi terletet, Szlovkia s Krptalja dli, fleg magyarok lakta hatrsvjt kapta vissza Csehszlovkitl. A visszacsatolst kvet ellentmondsokkal terhes idszak a felvidki magyar idk mindezidig nem lett rendesen kibeszlve, radsul a Felvidk trtnetnek ezen viharos hat s fl esztendejrl igen keveset tudunk. Egyrszt azrt, mert akik tltk az 1938-1945 kztti esemnyeket, nem mondtk, nem mondhattk el trtneteiket, msrszt a trtnetrs magyar s szlovk rszrl egyarnt elfeledte a tmt, a rendszervlts eltt ugyanis egsz egyszeren nem volt divat foglalkozni vele. Tbbek kztt ezrt szmt SIMON ATTILA kiegyenslyozott s alapos elemzse hinyptol munknak. A szerz sajt kutatsaira s a fellelhet szakirodalomra tmaszkodva nyjt betekintst a Felvidk trtnetnek e klns s sok szempontbl tragikus idszakba, s bemutatja a trsadalmat rint viharos vltozsokat. Az lvezetes stlusban megrt tanulmnybl megtudhatjuk milyen hatssal volt a politika az tlagemberek mindennapjaira, s olyan rdekessgekrl is olvashatunk, hogy milyen akadlyokat kellett lekzdeni a felvidki focicsapatoknak, miutn jra a magyar bajnoksgban szerepelhettek, miknt tervezte a nyugdjasok vrosv alaktani Kasst a magyar kormnyzat, s azt is, hogy milyen lett volna, ha kiszabadul a palackbl a felvidki szellem.