Labdarózsa

Hinnétek-e, hogy Labdarózsa nem egy virág neve ebben a mesében, hanem egy jóságos, öreg kutyáé? Labdarózsa ugyanis Barbara dajkája. Annak a Barbarának, aki kisöccsével, Ádámkával, a még járókás Dóra-Rékával lakik együtt egy mesebeli kertben, egy hatalmas papírládában, melyben ágyon kívül konyha is van, igazi babatűzhellyel és fridzsiderrel. Van is dolga Labdarózsának, elég! Rendet kell tartania az udvar népe, a gyerekek, cicusok, csirkék között, és ebben legfeljebb Tyúkanyó segít neki. Más senki! Hát a felnőttek? Azok hol vannak? Sehol. Mert a mese azért mese, hogy a gyerekek, hipp-hopp, ott éljenek, ahol akarnak, ha úgy tetszik, egy skatulyában is - s így Barbaráék kertjében is. De minden mesének egy a veleje. Csak az engedhető meg, ami a jóság, emberiesség diadalát hirdeti a rossz tulajdonságokkal szemben. És erről van szó a Labdarózsában is.