InterZóna

Erik Vilks világa néhány kataklizmával a miénk után létezik, valahol a jövőben. Ebben a világban már cseppet sem fontosak az országhatárok, a nemzeti hovatartozás, de még csak különösebb célja sincs az emberi életnek, hacsak nem ez az egy. Élni. Túlélni. Az omladozó környezetből az egyedüli menekülést a Dorma virtuális világa jelenti, amelyben mindenki megtapasztalhatja, milyen volt a Föld a pusztulás előtt. A jövő lakói ennek a virtuális valóságnak legtöbb részletét nem is értik, mégis kétségbeesetten kapaszkodnak belé. Mint Erik Vilks abba, hogy - talán egyedüliként - tudja, mi a zongora. Sőt, kicsit még játszani is tud rajta. Csakhogy a virtualitás mentőkötele könnyen fojtóhurkot vethet az emberiség maradékának nyaka köré. Stindl regényének világa fájdalmasan szikár, és annyira igényli az emberi érintést, mint amennyire motívumrendszere az újraolvasást. Világégés, járványok, minden oldalról leselkedő veszély, egy omladozó város romjai között élő utolsó, elfáradt emberroncsok, orwelli áthallások, és mindennek a kellős közepén egy férfi útja a saját eredete felé. "An unsettling vision of a world after an unspecified catastrophe, offering an original and suspenseful story about the search for human identity and the functioning of human society. The narrative follows a community of survivors, against a Northern- and Eastern-European backdrop whose indistinct bleakness reflects the gloomy situation of the protagonists: having survived a perfect brainwashing, they now live in a totalitarian state whose reward for utter subjugation is respite in a virtual world called Dorma. Štindl's dystopia refers in many ways to foreign classics (Huxley, Orwell, and Dick)"--https://www.czechlit.cz/en/book/interzona/en