Hírzárlat a balassagyarmati túszdráma

'Itt ​az ideje, hogy valaki összeszedje már végre az igazságot' - egykori túszként fogvatartott lány. Több mint 40 évvel ezelőtt egy olyan esemény zavarta meg Magyarország rendjét, ami addig példa nélküli volt, és amiről ez idáig annak minden résztvevője hallgatott. 1973. január 7-ének éjszakáján egy határ menti kisvárosban, Balassagyarmaton egy tinédzser testvérpár, András és László, a párttitkár apjuktól ellopott fegyverekkel rótták az utcákat, hogy a városi lánykollégium lakóinak túszul ejtésével megvalósítsák nyugatra történő szökésüket. Azt tervezték, hogy a lányok szabadon engedéséért a hatóságoktól repülőgépet, nagy mennyiségű valutát és szabad elvonulást követelnek. A csaknem egy hétig tartó tettük szégyenfoltot hagyott a kommunista rendszeren, amelynek 'enyhítésére' a hatóságok már az első napokban hírzárlatot rendeltek el. A kudarcba fulladt tárgyalások, s a mindkét oldalról érezhető kilátástalanság egyre jobban fokozta a feszültséget, amelynek végére öt nap után a mesterlövészek tettek pontot, az ablakhoz közeledő idősebbik fiú lelövésével. A történet azonban itt nem ért véget. A szereplők hallgatásba burkolóztak, hagyva legendákat és számtalan kérdést az események iránt érdeklődőknek. Többek között ezeket is: Mi volt a testvérek motivációja a túszejtésre? Miért nem adták fel akciójukat, amikor még lett volna rá lehetőségük? Mi történt valójában odabent a szobában? Mi nem történt? Hogyan tervezgettek a fiúk, és hogyan a hatóságok? Hogyan reagáltak a szobában, amikor lelőtték Andrást? Hogyan szabadultak ki a lányok? Ki és hol hibázott? Terroristák, elmebetegek vagy eltévedt tinédzserek voltak a fiúk? Kit és miért ítéltek el az eseményekért? Mennyire volt súlyos az ítélet? Hogyan élte meg a börtönéveket, és hogyan tekint a szabadulás utáni évtizedeire László? Mi történt András földi maradványaival? Hogyan emlékezik, és miképpen tekint vissza negyven év távlatából az egykori túszok többsége, a túszejtő, valamint a hatóságok egyes tagjai? Ezekre a kérdésekre is kereste a választ Hatala Csenge a Hírzárlat című hamarosan megjelenő könyvében, amely a témában először a hiteles dokumentumokon és a szereplők visszaemlékezésein alapul. 1973. január 7-én este 10 óra körül egy testvérpár, a 19 éves Pintye András és a 17 éves László fegyverrel betörtek a balassagyarmati Geisler Eta Leánykollégiumba, ahol 14 lányt túszul ejtettek. A túszok elengedése fejében szabad elvonulást, egymillió dollárt, lefüggönyzött autóbuszt és Ferihegyről induló repülőgépet követeltek, hogy elhagyhassák az országot. Az öt napig elhúzódó túszdráma végén Andrást mesterlövészek ölték meg, László megadta magát, később 15 év börtönre ítélték. A Kádár-rendszerben példátlan esetről a szemtanú Finta Kata dokumentumkönyvet írt, amelynek alapján Gazdag Gyula Túsztörténet (1989) címmel játékfilmet forgatott. A történet nem mellékes körülménye, hogy a két túszejtő fiatal apja, id. Pintye András a határőrkerület párttitkára volt ... A máig emlékezetes eseményt Hatala Csenge dokumentumregény formájában dolgozta föl, részint levéltári források, részint a szemtanúkkal, rokonokkal, ismerősökkel, a Pintye család tagjaival készített interjúk alapján. Mivel regényről van szó, a szerző még a feszült párbeszédeket is rekonstruálta, elsősorban a tanúvallomások, a periratok alapján. Hogy még tovább árnyalhassa a történetet, meghallgatott levéltárosokat, történészeket, pszichológusokat, de még a Gazdag Gyula filmjében főszerepet alakító Berencsi Attilával is elbeszélgetett. Hatala Csenge a könyvében mindenekelőtt bemutatja a Pintye családot, az apát, a gyakran italozó magas rangú határőr tisztet és feleségét, a család szeretetlen légkörét, a két fiú (és kivált András) különcködéseit, extrém viselkedését. A két Pintye fiút "zűrös srácokként" tartották számon az unalomba fulladt határszéli kisvárosban Ebben a fojtott légkörben határozták el a Pintye testvérek, hogy - mielőtt Andrásnak be kellett volna vonulnia katonának - Nyugatra szöknek, de előtte még emlékezetessé teszik távozásukat. Az akció mintájául az 1972. évi müncheni olimpia terrorcselekménye szolgált, akkor és ott palesztin fegyveresek tizenegy izraeli sportolót ejtettek túszul. András apja irodájából szerzett egy géppisztolyt és egy revolvert, majd bementek a leánykollégiumba, és belefogtak alaposan eltervezett akciójuk végrehajtásába. A szerző szinte percről percre haladva, minden körülményre és emberi tényezőre kitérve rekonstruálja az eseményeket, mintha egy dokumentumfilm forgatókönyvét alkotná meg. Az iratok és a vallomások, interjúk alapján a legapróbb részletek fölidézésével, a jelenetek drámai feszültségének hiteles érzékeltetésével idézi föl az öt nap drámai történéseit. Ám Hatala Csenge nem csupán a történteket jeleníti meg, de az okokat is keresi, azt kérdve: mi vezetett a tragédiához? Miért volt üres a Pintye család élete? Milyen világ volt a '70-es évek elején Balassagyarmaton és az országban? És mi történt a szereplőkkel 1973 óta? Az Ünnepi Könyvhétre megjelent, forrásjegyzékkel záródó és dokumentumfotókkal szemléltetett könyv a négy évtizedes legenda hiteles és pontos föltárása