Ellenség a baloldalon politikai rendőrség a Horthy–korszakban

Miben ​különbözött a Horthy-korszak államvédelme az azt megelőző és az utána következő korszakok politikai rendőrségétől? Miért éppen a politikai baloldalt tartotta a rendszer a legfőbb állambiztonsági veszélyforrásnak? Miként befolyásolták a kormányzati körök a nyomozásokat, és hogyan változott meg a detektívek munkája a szűk negyedszázad alatt? És milyen viszonyban volt a rendőrség politikai osztálya a csendőrség és a honvéd vezérkar hasonló feladatokat ellátó szerveivel? VARGA KRISZTIÁN hiánypótló kötete többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben részletes áttekintést nyújt az 1919. augusztus 6-a és 1944. március 19-e közötti politika rendőrség történetéről, a Magyar Királyi Rendőrség Politikai Rendészeti Osztályának működéséről, illetve a baloldali pártok és mozgalmak ellen lefolytatott titkos és nyílt nyomozásokról. A szerv történetét követve jól kirajzolódik, hogy a Horthy-kor államvédelme miként idomult az éppen aktuális társadalmi közgondolkodáshoz, és a magyar uralkodó elithez hasonlóan hogyan vált képtelenné arra, hogy a világháború eszkalálódásakor felismerje, melyik politikai irány jelent valós veszélyt a társadalomra. VARGA KRISZTIÁN történész 1973-ban született Debrecenben, tanulmányait a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen végezte. Kutatási területe a két világháború közötti magyar állambiztonság, rendőrség és csendőrség története. A Jaffa Kiadó hiánypótló történelmi könyv-szériájában nemrég látott napvilágot Müller Rolf Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban című kötete. Ennek mintegy előzménykötetét írta meg a történész, rendőr százados Varga Krisztián, aki közel tíz éve kutatja a Horthy-korszak politikai rendőrségének történetét. Miben különbözött ezen időszak államvédelme az azt követő időszakok politikai rendőrségétől? Miért éppen a politikai baloldalt, azon belül is a kommunistákat tartotta a rendszer a legfőbb állambiztonsági veszélyforrásnak? Miként befolyásolták a kormányzati körök a nyomozásokat? Hogyan változott a detektívek munkája ezen negyed század alatt? Milyen viszonyban volt a Magyar Királyi Rendőrség Politikai Rendészeti Osztálya a csendőrség és a honvéd vezérkar hasonló feladatokat ellátó szerveivel? Ezen kérdésekre is választ ad a szerző, aki az 1919. augusztus 6. és 1944. március 19. közötti időszakot dolgozta fel. Mivel a primer források, a politikai rendőrség működési iratai döntő hányadában a második világháború alatt megsemmisültek, ezért a forrásanyag egy részét azok az 1945 utáni politikai rendőrségen keletkezett iratok alkotják, amelyek a Horthy-korszak állambiztonsági szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonásával kapcsolatban keletkeztek. Ezen kívül a szerző felhasználta a politikai rendőrség munkájával érintkező kormányhatósági és közigazgatási iratokat, a korabeli sajtóanyagokat, valamint azokat a személyes feljegyzéseket, emlékiratokat, önéletrajzi munkákat, amelyeket a korszak állambiztonsági szakemberei, politikusai és munkásmozgalmi vezetői vetettek papírra A szerző elsőként bemutatja a politikai rendvédelem megszervezését, 1919 és 1920 között, majd a konszolidált rendszer időszakával, azon belül is a szigorúbb Andréka-éra és Hetényi Imre megengedőbb korszakával foglalkozik. Olvashatunk a detektívek mindennapi munkájáról, a csendőrség szerepéről, a szociáldemokraták megfigyeléséről, a kommunisták elleni nyomozásokról, s természetesen a fedett rendőrökről, informátorokról is. Az utolsó egység a politikai rendőrségnek a második világháború alatti nyomozásokban vállalt szerepét vizsgálja. A kötet szervezeti ábrákkal, forrás- és irodalomjegyzékkel, jegyzetekkel és névmutatóval zárul Bevezetés A politikai rendvédelem megszervezése A felszámolómunka A konszolidált rendszer politikai rendőrsége Detektívek „nyers” munkában Anarchista merénylők? A Politikai Rendészeti Osztály szerepe a második világháború alatti nyomozásokban A politikai rendőrség és a kommunista népfrontstratégia Törésvonalak: a rendőrség és a csendőrség nyomozásainak különbségei és hasonlósága Egy elv, kétfrontos küzdelem Levéltári források Felhasznált irodalom Jegyzetek A képek forrásai