Egy Téglát én Is Letettem: öt Kis Történelmi Portré

Öreg, beteg ember vagyok, hetven éves. 44 óta Párttag vagyok, a munkásmozgalmi tevékenységem 1940-től van elismerve, mindez igazolásokkal megtalálható a személyi anyagomban. Tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy osztályom ellen soha nem vétettem. A legnehezebb időkbe, a harc legnehezebb szakaszán áldoztam fel magamat. Egész rögös életutamon mindenbe a Párt irányító szava állt előttem mint fénysugár, és az vezetett. Határozottan vallom és állítom, hogy ha most kellene kezdeni, ugyanazt tenném, amit ezelőtt 35 éve is tettem, a Párt hívó szavára ma is ott lennék a többi elvtársakkal. Öreg napjaimba most már az elvtársi jó szó esik a legjobban. Tisztelem és becsülöm azokat az elvtársakat, akik Pártbeosztásba vagy egyéb vonalon dolgoznak a szocializmus felépítéséért. Szeretem és tisztelem azokat a fiatalokat is, akik miutánunk átveszik a harc és a munka stafétabotját. Nekik azt üzenem, és arra az örök érvényű igazságra figyelmeztetem őket nyomatékosan, ezt soha el ne felejtsék: minden az ember, és minden az emberér történik. Elfáradtam. Tisztelettel jelentem a Pártnak: Elvtársak! A legjobb tudásom szerint, Párttaghoz illő becsülettel teljesítettem és befejeztem minden Pártmegbízatásomat. Munkás életemnek most már a végéhez közeledek. Sajnos, mint idős, beteg ember jelen pillanatban már Pártfeladatokat ellátni nem tudok. Kelt: K., 1979 január hó 29. Idős K. F., Szabadság téri lakótelep 7. ép. földszint 2.