Egy elme az örökkévalóságnak: Neumann János regényes élete

'Tényleg ​sok tehetséges magyar származású tudós dolgozott Amerikában, de zseni csak egy: Neumann János.' Így emlékezett barátjára, iskola- és munkatársára Wigner Jenő Nobel-díjas tudós. Neumann Jánost ma elsősorban a számítógép atyjaként ismerik, pedig jelentős eredményeket ért el a kvantummechanika terén, megalapozta a játékelmélet közgazdasági összefüggéseit, elvégezte a legfontosabb számításokat az atombomba elkészítéséhez, és foglalkozott más matematikai és fizikai problémákkal is. Rendkívüli emlékezőtehetségének köszönhetően a princetoni házában tartott társasági eseményeken viccekkel és ókori történetekkel szórakoztatta vendégeit. Wisinger István dokumentumregénye az ő rövid életének (1903-1957) rendkívüli krónikáját meséli el. Elsősorban arról szól, hogyan jutott el Neumann zseniális elméjének hála Budapestről az Egyesült Államokba, és hagyatékából hogyan lett az örökkévalóság egyik legnagyobb kincse. Tudományos eredményeit a szakemberek Galilei, Newton és Einstein életművével mérik össze. Wisinger István „szubjektív bevezetője" szerint, a számítógép atyjaként ismert, Neumann János (1903-1957) magyar születésű, Washingtonban meghalt híres matematikus regényes életének krónikáját kívánta „megrajzolni" értékes kötetében. A dokumentumregény szerzője valós személyekről és valós eseményekről ír, amikor egy-egy tényleges levélből vagy beszélgetésből idéz, mindig három ponttal vezeti be a leírtakat, ekként különböztetve meg az általa kitalált, fiktív dialógusokat, amelyeknek mondatait gondolatjelek (-) vezetik be. A szerző képzelete által teremtett történések azonban tökéletesen „belesimulnak" a tényleges eseményekbe, ekként hiteles képet adva, a viszonylag rövid, ám annál kalandosabb életet megélt világhírű tudósról. Szinte lehetetlen röviden összefoglalni ennek a kivételes tehetségű és tudású embernek az élettörténetét, aki a kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével, valamint az atombomba elkészítéséhez szükséges legfontosabb számítások elvégzésével írta be magát a tudománytörténetbe. Neumann János, Neumann Miksa és Kann Margit első gyermekeként, Budapesten született. A fasori evangélikus gimnáziumba járt középiskolába, ahol úgynevezett „fotografikus emlékezőtehetsége" okán kiemelkedett kortársai közül. Itt ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Wigner Jenő, későbbi Nobel-díjas tudóssal, aki Amerikában munkatársa is lett. Az ő emlékező soraiból is gyakorta idéz kötetében a szerző. A számos élő és „holt" nyelvet remekül bíró „Jancsi" 1921-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematikai fakultására, ahol fizikát és kémiát is tanult