Anyegin

A Jevgenyij Anyegin legfontosabb alkotása, lenyűgöző remekmű. Az általa is "legszebb munkának" tartott elbeszélő költemény kompozíciója alapján regénynek is tekinthető. A költő - Dosztojevszkijt idézve - "olyan tapinthatóan valószerűen, olyan hatalmas erővel és teljességgel jeleníti meg benne az igazi orosz , életet, ahogy Puskin előtt senki". Az Anyeginben fölvonul a huszas évek nemesi társadalmának minden jellegzetes típusa. Sorsuk fölmutatásával, érzéseik ábrázolásával Puskin az emberi élet alapkérdéseire is keresi a választ. Ezek a kérdések gyűrűznek tovább és tűnnek föl a 19. századi klasszikus orosz irodalomban. A szentimentális regényeket olvasgató, önmagát regényhősnők helyébe képzelő Tatyjána beleszeret a távoli fővárosból érkező Anyeginbe. A világirodalom egyik leghíresebb levelében szerelmet vall neki, a férfi azonban visszautasítja. Aztán a regény végén a két főhős újra találkozik: ekkor a nagyvilági férjes asszony, Tatyjána kap szerelmes levelet Anyegintől, és ő utasítja vissza a férfit. Bár van még a regényben névnapi ünnepség, rejtélyes álom, tragédiába torkolló férfibarátság, halálos kimenetelű párbaj, mégis egyszerű cselekmény ez.