A harag nyilai [a véres küzdelem folytatódik]. 2. [köt

'- Nyolcadik centuria katonái! Talán Szíriában születtetek és nevelkedtetek, de immár tagjai vagytok az északi határvidéken szolgáló legbüszkébb és legnemesebb segédcsapatnak. Az I. tungriai cohors számtalanszor harcolt már hegyek között, és mindig győztesként hagyta el a csatamezőt. Mindig. Diadalt aratunk, legyenek bármilyenek az esélyek, eltemetjük és meggyászoljuk a holtakat, azután továbblépünk." Az Elveszett Sas csatája megmentette Hadrianus falát, Britannia új római helytartójának azonban el kell taposnia a felkelés utolsó, pislákoló parazsát is, ha nem akarja kockáztatni az egész provincia elvesztését. A véres kezű északi király, Calgus, ravasz szövetségeket köt annak érdekében, hogy karddal és tűzzel fenyegethesse a déli területek viszonylagos békéjét. Mindeközben a római haderő teljesítőképességének végső határán jár... Marcus, az I. tungriai cohors centuriója számára az új hadjárat kétszer annyi veszélyt rejt: nemcsak az ellenséges lándzsák okozhatják vesztét, de egyetlen elejtett szó is. Ahogy az erősítés megérkezik Britanniába, egyre újabb tisztek jelennek meg körülötte, akiknek nem éppen az áll érdekében, hogy megvédelmezzék a császár martalócaitól. Hiteles történelmi forrásokon alapuló sodró lendületű elbeszélés, véres csatajelenetek - Anthony Riches könyvében ezúttal is szinte megelevenedik az ókori Britannia.